Henry Kissinger, Fareed Zakaria, Niall Ferguson, David Daokui Li:
Wird China das 21. Jahrhundert beherrschen?
ISBN: 9783570551882
puha kötés, 110 oldal, 12X20 cm, német nyelvű
2012 (első, angol nyelvű kiadás 2011)
olvasási élmény: 3/5 (rendben van, érdemes olvasni annak, aki szereti az ilyet)
Kínáé lesz-e a 21. század? Meglehet-e állítani az emelkedését? Veszélyt jelent-e a világ többi részére? Egyáltalán lesz-e gyökeres fordulat a világpolitika színpadán, azaz átveszi-e Kína az USA vezető szerepét? Ha igen, milyen világ lesz az? Ha nem, miért nem?
Jobban működik-e államilag irányított kapitalizmus, mint az amerikai típusú? A gazdasági hatalom feltétlenül együtt jár a geopolitikai térnyeréssel? Miben más a kínai mentalitás, mint az amerikai? Kinövi-e Kína saját belső problémáit vagy törvényszerű, hogy előbb-utóbb összeomlik? Lehet-e hatékonyan irányítani 1,3 milliárd ember? Lehet-e konfliktus az USA és Kína között?
Bő egy évvel ezelőtt Torontóban ült össze ez a négy nagy agy, hogy élőben, 3000 ember előtt (+akik az internetes közvetítést követték) vitatkozzon a fentiekről. A vita szó szerinti lejegyzése ez a rövid könyv.
Henry Kissingert valószínűleg nem kell bemutatni, volt amerikai külügyminiszter, diplomáciai-külpolitikai-biztonságpolitikai szakértő, a Harvard tanára. A könyv állítása szerint soha ezelőtt nem vett részt nyilvános vitában, csak most, 88 évesen debütált.
Az indiai születésű Fareed Zakaria A Newsweek és a Time Magazine volt főszerkesztője, A The Post-American World c. könyve csak azért nincs itt fönt a Könyvdarálón, mert jóval a blog indulása előtt olvastam.
Niall Ferguson a Harvard történész-professzora, de róla sokat nem írok, mert ő nem először jár a Könyvdarálón.
David Li kínai közgazdász, a kínai jegybank főtanácsadója.
A terjedelem és a műfaj persze nem enged mélyebb elemzést, így a komolynak tűnő téma ellenére ez is strandra való könyv (tudom, már nyár vége van, de talán még nem késő), amennyiben négy okos ember könnyű vitáját oda valónak tartjuk. Egy délután simán lehet végezni vele, bár nekem jóval tovább tartott a tanulási fázisban lévő német nyelv miatt.
A koncepció szerint Ferguson és Li az „igen, Kínáé a 21. század" álláspontot képviselik, míg Kissinger és Zakaria az ellenkezőjét. Ferguson nem tudja teljesen beleélni magát a szerepbe, de azért igyekszik érvelni. Li meg úgy beszél, ahogy egy Kínaitól elvárnánk.
A fő probléma, hogy a kérdés nem pontos. Mit értünk azalatt, hogy „Kínáé"? Erősebb lesz, mint most, befolyásosabb? Vagy mindenkit maga alá gyűr és átveszi az USA monopol helyét, gyakorlatilag a világ ura lesz? A vita emiatt kicsit olyan, mintha süketek párbeszéde lenne: valahogy mindenki másról beszél. De ahogy mondtam, ez a könyv nem valami bonyolult szakmai elemzés, értékezés. Egyszerűen érdekes ezt a 4 nagy embert együtt látni (olvasni) és bónuszként egy-egy mondatuk talán gondolatébresztő lehet. Hátha segít abban is, hogy kevésbé sablonosan gondolkodjunk a erről az egyébként agyonrágott, de eléggé meg nem érthető témáról.
A vita egyébként annyira rövid, hogy a 100 oldalas könyv végére még két interjú is belefért, Kissingerrel és Livel.
