Niall Ferguson:
Civilization
The West and the Rest
ISBN: 9781846142734
kemény kötés, 454 oldal (jegyzetekkel és névmutatóval), 16X24 cm, angol nyelvű
2011
olvasási élmény: 3/5 (rendben van, érdemes olvasni annak, aki szereti az ilyet)
Mi tette naggyá a nyugati civilizációt? Ha visszaugrunk az időben, egészen XV. század elejére és körbepillantunk a világon, semmi sem utal a későbbi eredményekre. Anglia, Franciaország, Kasztília, Portugália és a többiek nyomorúságos, betegségtől és szegénységtől sújtott, reménytelennek tűnő helyek, különösen, ha olyan erőközpontokhoz hasonlítjuk őket, mint a Török Birodalom vagy a Ming-dinasztia korának Kínája. Az elmúlt 500 évben mégis a Nyugat diadalmaskodott, maga alá gyűrve a többieket politikai, kulturális, katonai, gazdasági téren egyaránt. Mi történt? Miért történt? Mi lehet a nyugati civilizáció titka? Miként emelkedhetett fel és uralhatta a világot néhány apró állam a világ végén, a hatalmas eurázsiai kontinens nyugati csücskében? Meddig marad ez így?
Niall Fergusson brit történészprofesszor válaszként hat okot sorol föl:
*versengés: nem csak gazdasági, hanem Európa elaprózódott államstruktúrája miatt politikai értelemben is
*robbanásszerű fejlődés a tudományok terén
*a magántulajdon szentségének eszméje
*orvoslás és egészségügy, ami az otthoni stabilitás és népesség-növekedés mellett lehetővé tette idegen kontinensek meghódítását
*fogyasztói társadalom, ahol a tömegek nem csak alkalmazottak/munkások, hanem egyben fogyasztók is
*(protestáns) munkaetika
Ferguson a fenti hat pont mentén végigjátssza az elmúlt félezer évet, értékelve a Nyugat előrehaladását, összehasonlítva a többiekkel, majd ennek mentén a nyugati civilizáció uralmának végét jósolja. Olvashatunk a portugál és a kínai felfedezőutakról, a török birodalom terjeszkedésének megállításáról, Észak- és Dél-Amerika eltérő meghódításáról, Afrika gyarmatosításáról, a Szovjetunió összeomlásáról, hogy csak a legnagyobbakat említsük.
A láthatólag nagy kutatómunkával készült, jelentős ismeretanyagot átfogó könyv attól érdekes, könnyen olvasható, hogy egyéni és részletes, talán kevésbé ismert történetekkel mutatja be a változásokat. Megtudhatjuk többek között, hogy Franciaország hogyan sorozott szenegáliakat a világháború idején; hogyan került az első zsiráf Kínába; hogyan járult hozzá James Dean a farmer népszerűsítéséhez; miként képzelte el Simón Bolívar a Dél-Amerikai Egyesült Államokat.
A könyv nagy ívet szeretne leírni. Hogy ne csalódjunk, fontos már az elején tudni, hogy Ferguson a felhozott példákkal nem bizonyítani, hanem csak érthetővé akarja tenni elméletét. A kötet történelemről szól, de nem lexikon vagy történelemkönyv. Kiragadott elemek támasztják alá a fenti hat pontot, így sokminden kimarad, olyanok is, amik talán épp az elmélet ellen szólnának.
A Civilization pózol, mintha tudományos mű lenne, pedig messze van az akadémiai magaslatoktól. Tudományos ismeretterjesztés ez, abból viszont a jobbik fajta. Biztos, hogy az állítások (és különösen a példaválasztások) között számos vitatható is van, de az érdekes, figyelmet lekötő, széles spektrumból válogatott leírások és eseménybemutatások mindenképpen értékessé teszik a könyvet, bár sokszor elkalandoznak az alapkoncepciótól s így a könyv fő csapásához nem adnak hozzá (nem úgy az olvasmányossághoz). Ferguson inkább eladható és sikeres, mint a történelem-tudományt építő művet írt, amivel a hétköznapi olvasó persze csak jól járt.
A kiadványhoz hat részes TV-sorozat is készült, amit 2011 március-áprilisban mutattak be a Channel 4 brit állami televízióban. Talán egyszer hozzánk is eljut.
